Fűtési technológiától függetlenül három tényező játszik szerepet a szén-monoxid-mérgezések kialakulásánál: a készülékek nem megfelelő használata, a szabálytalan kivitelezés és a műszaki felülvizsgálatok vagy ellenőrzések elmulasztása - mondta dr. Balázs Gábor tű. ezredes igazgató. A mérgezések száma az országos átlaghoz hasonlóan Tolna megyében is csökkenő tendenciát mutat, de addig nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzési lehetőségeket, míg akár egy ember halálát okozza ez az alattomos gáz. Az igazgató arra kérte a lakosságot, hogy amit meg lehet tenni a megelőzés érdekében, azt mindenki tegye meg.

Benkő József, vezető mentőtiszt a szén-monoxidot alattomos és agresszív gázként jellemezte. Agresszív, mert az oxigént kiszorítva háromszázszor jobban kötődik a vér hemoglobinjához, és alattomos, mert színtelen, szagtalan gázként egyrészt érzékszerveinkkel nem érzékelhető, másrészt a mérgezésnek nincsenek tipikus tünetei. Jellemzően húsz térfogatszázalék alatt még nem okoz tüneteket, e fölött viszont olyan jeleket tapasztalhatunk – szédülés hányinger, rosszullét, fáradtság -, amik könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. Negyven százalék fölött már izomgyengeség jelentkezik, ami akadályozza a menekülést, hatvan százalék felett pedig sajnos elkerülhetetlenül bekövetkezik a halál. A szén-monoxid-mérgezések tipikus helyszíne a fürdőszoba, mivel sok esetben itt találhatóak a készülékek, és jellemzően ezek a lakás legkisebb, rosszul szellőző helyiségei. Benkő József arra is felhívta a figyelmet, hogy az első és legfontosabb teendő mindig a szellőztetés, akkor is, ha a tüneteket észleljük –akár családtagunkon, akár háziállaton -, de abban az esetben is, ha valakinek a segítségére sietünk.

Huszár Tibor, a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szén-monoxid-mérgezések mindig több körülmény együttes fennállása esetén következnek be, ezek leggyakrabban a tüzelőberendezések nem megfelelő állapota, a kémények karbantartottságának hiánya és a korszerű, jól szigetelő nyílászárók beépítése, ahol nem minden esetben megoldott a levegő utánpótlás biztosítása. Az égéstermék elvezetőkben a lerakódások a nem megfelelő használatra vezethetők vissza. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a lakosság kérhet, sőt kérjen tanácsot a kéményseprőtől a helyes tüzelési technikára vonatkozóan, melynek lényege, hogy az égéshez minden feltételt biztosítani kell, és hogy égési szakaszonként különböző mennyiségű levegő szükséges. Problémát jelent a nedves fa használata is, ami erős korom- és kátrányképződéssel jár. A szén—monoxid-mérgezések döntő többsége azonban a földgáztüzelésű készülékek használatakor következik be, a gáz visszaáramlásának azonban itt is több jele van, ezek egyike, ha a gázkészülék burkolata túlzottan felmelegszik, vagy a szobában páralecsapódás, esetleg penész jelenik meg. Ezek a jelek mind arra utalhatnak, hogy a füstgáz – melynek egyik összetevője a szén-monoxid – rendszeresen visszaáramlik a helyiség levegőjébe. Ezért is fontos, hogy mindenki engedje be a kéményseprőt a lakásába a saját biztonsága érdekében. A kéményseprő elsődleges feladata a közvetlen élet- vagy tűzveszélyt okozó hibák felderítése, de a kémények átjárhatóságán, állapotán túl vizsgálják a tüzelő- és fűtőberendezést, a fémbilincsek állapotát, az égéstermék visszaáramlását, valamint a levegőutánpótlás módját is.

Foltin Gyula, a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezető-helyettese a hatóság a szén-monoxid-érzékelőkkel kapcsolatos tapasztalatait ismertette. Elmondta, hogy az ellenőrzéseknek köszönhetően az utóbbi egy évben sikerült visszaszorítani a kereskedelmi forgalomban kapható, nem megbízható készülékek számát. A vizsgálatok alapján a hatóság összeállított egy pozitív és egy negatív listát a betiltott, illetve az ajánlott termékekről, ami a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapjáról letölthető (itt). Foltin Gyula az érzékelők megfelelő elhelyezésére is felhívta a figyelmet, aminek minden készülék használati utasításában szerepelnie kell. Ezen felül azt is fontos figyelembe venni, hogy ezek a készülékek lejárati idővel rendelkeznek, amin túl nem használhatóak. A főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy az érzékelők használata hamis biztonságérzetet adhat abban az esetben, ha nem végeztetjük el a szükséges felülvizsgálatokat és ellenőrzéseket.

A sajtótájékoztató végén dr. Balázs Gábor és a tűzmegelőzési bizottság jelen lévő tagjai mindannyian hangsúlyozták, hogy saját és családunk biztonsága érdekében rendszeresen vizsgáltassuk meg a tüzelő- és fűtőberendezéseinket, engedjük be a kéményseprőt, hogy elvégezhessék az ellenőrzést, és a feltárt hiányosságok kijavítását bízzuk szakemberre.