Elvileg átvehetik, de a jövő pénzének szerepére még sokan mások is pályáznak, így a játszma egyáltalán nincsen lefutva.

Sok kriptodeviza-rajongó úgy gondolja, hogy a bitcoin és a többiek hamarosan teljesen le fogják váltani, megszüntetik, kiszorítják a hagyományos pénzeket. Mások csak mosolyognak ezen, és úgy gondolják, hogy nem jelentenek komoly veszélyt, csak múló divatról, hóbortról, esetleg csalásról, pilótajátékról van szó. Képesek egyáltalán leváltani a hagyományos készpénzt, bankszámlapénzt a kriptodvizák? Ezeket a kérdésekete feszegeti cikkében az ÁrfolyamTudós.hu.

A szkeptikus hangok ellenére a kriptodevizák már sok éve képesek fizetőeszközként funkcionálni. Bár ha valaminek az értéke felfele tart, mint a bitcoin árfolyam, akkor az ember egyre kevesebb indíttatást érez arra, hogy kiadja a kezéből. A bitcoin esetében további problémát jelent, hogy amikor ilyen felhajtás van körülötte, mint 2017-ben vagy most, 2021-ben, akkor az egész rendszer hajlamos lelassulni, bedugulni. A tranzakciószám ugyanis erősen korlátos. Ráadásul minél többen akarnak műveleteket végezni, annál feljebb megy a tranzakciós költségek szintje. Jelenleg például 15 dollár a bitcoin-tranzakciók átlagos költsége és 17 dollár egy ethereum-művelet díja. Ez a modern és olcsó fintech-megoldások, mint például a Revolut idején, kisebb átutalásokért már elfogadhatatlannak látszik.

Kell az arany mellé a rézpénz is

A bitcoin a mai narratívák szerint digitális aranyként működik, vagyis egyfajta befektetési eszköz. Védelmet jelent az infláció ellen, mivel kínálata véges, ellentétben a hagyományos pénzekkel, amelyeket bőszen nyomtatnak most a jegybankok. De ahogy az arannyal is bajos lenne fizetni a kávénkért a gyorsétteremben, a bitcoint sem igazán lenne jó tömeges, mindennapi fizetéseknél használni. A digitális arany mellé kellene valamilyen digitális váltópénz, digitális ezüst, bináris rézpénz, elektromos krajcár, bármi.

Erre a szerepre egyébként számos jelentkező van. Az egyik a bitcoin cash, amely a bitcoin egyik megreformált variánsa (leágazás, “fork”). Vagy a litecoin, amelyet már 2013-ban is digitális ezüstnek neveztek, és szintén több tranzakciót tud lebonyolítani a bitcoinnál, sokkal olcsóbban. Jelenleg a litecoin tranzakciós díjak átlaga mindössze három dollárcent, a bitcoin cash-é pedig csak 0,3 cent körüli.

Energiatakarékos kriptodevizák a láthatáron

Valószínűbbnek látszik, hogy egy olyan digitális eszköz lesz a befutó, amely nem annyira hasonlít az eddig felsoroltakhoz. Az eddigiek közös vonása ugyanis, hogy a proof-of-work eljárást használják az elszámolások, a blokklánc működtetésére. Ennek az a lényege, hogy a legnagyobb számítási, processzor-kapacitással rendelkező bitcoin-, litecoin-, vagy ethereum-bányászok kapják a létrejövő új érméket. Ennek fejében vezetik a nyilvántartásokat, működtetik a rendszert. (Emiatt van a bitcoin hatalmas áramfelhasználása, környezeti terhelése.)

De létezik egy másik fontosabb technológia, a proof-of-stake. Itt nem a számítási teljesítmény, a nyers erő dönti el, hogy ki vezeti, ellenőrzi az elszámolásokat, hanem valamilyen módszerrel kijelölnek bizonyos számú adminisztrátort (más neveken tanút vagy delegáltat). Általában pár tucat, esetleg pár száz rendszergazda tölti be ezt a feladatot. Ezek a fajta rendszerek nagyságrendekkel több tranzakciót képesek kezelni, mint a bitcoin, jóval olcsóbban.

Ugyanakkor valamit valamiért, ezen rendszereknek a biztonsága az elméletek szerint messze elmarad a bitcoinétól. Ilyen proof-of-stake érme például az EOS, a cardano vagy a polkadot, hogy csak a kriptodeviza-toplista elejéről idézzünk.

Ébredezik a konkurencia

De az is lehet, hogy valami teljesen más fog történni. Egyrészt a jegybankok is borzasztóan figyelnek erre a szektorra, és aligha akarják kiengedni a kezükből a pénzteremtés csodálatos képességét. Ezért lehetséges, hogy elébe mennek a folyamatoknak, és kibocsátják saját digitális pénzüket, CBDC-jüket (központi banki digitális fizetőeszköz). Lesz tehát digitális euró, digitális dollár, digitális jüan, és talán digitális forint is. (Állítólag a digitális jüan projekt igencsak előrehaladott.)
De a vállalatok is beálltak a sorba, amint azt a Facebook készülő, korábban libra, újabban diem névre keresztelt digitális fizetőeszköze is mutatja. Más vállalatok is csatlakozhatnak, főleg, ha az úttörő Zuckerberg sikeres lesz.

Hacsak be nem tiltják az egészet

De van olyan elmélet is, hogy a kriptók túlzott sikere esetén az államok majd besokallnak, megijednek attól, hogy elveszítik a pénzt létrehozásával járó hatalmat, és ezért inkább betiltják majd az egészet. (Más kérdés, hogy ez mennyire lehetséges.) Nem lenne példa nélküli a dolog, hiszen Amerikában 1934-ben már megtiltották a magánszemélyeknek, hogy alternatív fizetőeszközként is használható aranyat tartsanak, sőt még a banki széfeket is felnyittatták – emlékeztetett a héten a híres hedge fund-guru, Ray Dalio.

Teljesen nyitva van tehát egyelőre a kérdés, hogy mivel fogunk 10-15 év múlva fizetni, még folyik a harc. De az nagyon valószínű, hogy valamilyen digitális eszköz lesz. Fogyasztói szemszögből nézve mindegyik megoldásnak lehetnek előnyei és hátrányai, és lehet, hogy a különböző rendszerek sokáig párhuzamosan fognak működni. A bitcoin pedig megmaradhat digitális aranynak, amit berakunk a széfbe, nem mutogatunk úton-útfélen, nem hurcolásszuk magunkkal, és csak minden szökőévben egyszer nyúlunk hozzá.