Helyi híreink jellemzően elfoglalt szerkesztője sajnos csak úgy tudott betoppanni a Dombóvári Művelődési Ház emeleti termébe, hogy már javában folyt a Kertbarátok összejövetele. A rövidesen befejeződő előadást követően Kormos László kért szót és osztott meg a tagsággal praktikus ismereteket növényvédelemmel és egy veszélyesnek ígérkező kártevő felbukkanásával kapcsolatban.

A találkozó végén borok és pogácsák társaságában beszélgetők között munkatársunknak sikerült néhányakat megszólítania.

Mi történt a mai összejövetelen? - kérdeztük Elek Lajos elnöktől.

Először is a nőnap alkalmából köszöntöttük a hölgyeket. A nyolcvanhat tagunk közül heten tartoznak a gyengébbik nemhez. Hatan közülük itt is voltak. Egyébként három házaspárunk is van. A köszöntés után az elnökség által előre megbeszélt témákat felvállaló szakember tagjaink előadásában aktualitásokról hangzottak el előadások. Voltak kérdések és hozzászólások is.

Miről szólt az előadásod? - tettük fel a kérdést Kovács János okleveles agrármérnöknek, borszakértőnek.

Nekem a tápanyag-gazdálkodás biztosítása, illetve a szőlő tápanyagszükségletének a megállapítása jutott témaként. Az érvényben lévő szabványok szerint kiszámoltam a 125 mázsa/hektár szőlőre jutó tápanyagszükségletet. Bemutattam, hogy a különböző makro- és mikroelemekből milyen fejlődési szakaszában mennyire van szüksége a növénynek. Rajzoltam egy táblázatot is, amelyen szépen látható, hogy a nitrogén-, a kálium- és a mikroelem-szükséglet melyik fejlődési fázisában fontos a növény számára. Az elmúlt időben sokat beszéltünk arról, mi a jó bor előállításának titka. De arról még nem esett szó, hogy a növény jó kondíciója legalább annyira fontos, mint a növényvédelem vagy az éghajlati körülmények. A tápanyaggal gyengén ellátott növény csak kisebb értékű termést hoz. Ezért fontos, hogy a gazdák tisztában legyenek ezzel a területtel is.

Tálos Józseftől először is azt kértük, mutatkozzon be, és az ő előadástémájára is kíváncsiak voltunk.

Okleveles agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök vagyok, nyugdíjas. Részt veszek az elnökség munkájában. Ellátom a kertbarátokat növényvédelmi szaktanáccsal, találkozóinkon elmondom, mik az aktuális feladatok, illetve milyen kártevők, kórokozók várhatók. Arról is beszélek, mennyire kell gyorsan cselekedni, van-e veszélyhelyzet vagy ráérünk védekezni bizonyos kártevők ellen. Aktív koromban növénytermesztéssel is foglalkoztam, de mára csak a szőlő, a gyümölcs és a konyhakert növényvédelme maradt. Ma is ennek a területnek az aktuális feladatairól beszéltem. Mióta 2002-ben nyugdíjba mentem, csak az egyesületben vagyok aktív. Megpróbáltam magamat ebbe az irányba tovább képezni, begyűjteni a legfrissebb információkat. Azért természetesen gyakorlatból is beszélek. Nekem is van szőlőm, gyümölcsfám.

A növényvédő-szerek használatára az úgynevezett zöld könyv jogosítja fel az embert. Ilyenből nekem egyes kategóriájú van, míg a gazdák legfeljebb a ketteshez férhetnek hozzá. Én is csak a saját részemre használhatom a könyvet, mivel nem foglalkozom hivatalos szaktanácsadással, csak itt, az egyesületben térítésmentesen. Azokat a szereket tudom így ajánlani, amelyeket a gazdák is felhasználhatnak: a szabad kategóriájúakat. De ezekből is rengetegféle létezik. Így aztán jól jön a tanács a tagoknak, hogy melyiket érdemes választani. Ráadásul, ha visszavonnak néhányat a szerek közülük, ki kell választani azokat helyettük, amelyek ismereteim szerint még a jobbak közé tartoznak.

A harmadik előadó, Deák Attila kertészmérnök megszólaltatásáról sajnos lemaradt munkatársunk. Így Elek Lajos foglalta össze az előadása lényegét.

Attila általában a növények, közelebbről pedig a fák metszéséről beszélt, no meg a konyhakerti növények telepítéséről. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha sok a fattyúhajtás, merre érdemes vágni a törzset: alapszabályként vissza kell szorítani. Ha a közepén elburjánozna, ki kell vágni. Kérdés jött, hogy mi a helyzet, ha suhángot most ültet valaki, és azt hol érdemes vágni. Lehet tavasszal is ültetni, gyümölcsfája válogatja. Szinte mindet lehet ilyenkor is. Az őszi ültetés talán annyival jobb, hogy akkor van ideje megtömörödnie a földnek és feldogoznia a talajban a tápanyagpótlást. A tavaszi ültetés előnye, hogy a növényről azonnal kiderül, megeredt-e. A türelmetlen ember február végén, március elején megveszi a vásárban a csemetét, kiülteti, aztán áprilisban a rügy már megered. Ennek ellenére jellemzőbb az őszi ültetés. De szőlőnél például lehet késő tavasszal is. Ezt nevezik a zöldfás oltásnak, amikor levéllel együtt a rügyet bőr alá beültetik, és visszavágják. Ha nem hervad el, két hét múlva már jön is a rügy. Persze ez csak fagymentes időszakban lehetséges, akár március végén, április elején is. Gyümölcsnél hallottam olyanról, hogy zöldfás oltás után egy-egy alany többféle termőkört eredményezett.

Elek Lajost végül a szervezetükről faggatta munkatársunk.

A Dombóvári Kertbarát Kör 1972 januárjában alakult. A jogutódjaként létrejött egyesületet 2008-ban jegyezte be a bíróság. Én annak az évnek az őszén vettem át az elnöki feladatokat. Az elnökségben rajtam kívül jelenleg Tálos József elnökhelyettes, Máté József titkár, Kovács János és Boda István dolgozik. Felügyelőbizottságunk háromfős. Dombóváron minden második vasárnap van vásár. Az ezek utáni kedden mindig összejövünk itt a művelődési házban, hogy átbeszéljük az időszerű kert- és szőlőművelési feladatokat. Amikor pedig adódik lehetőség, bemutatókra is eljárunk. Nem élünk ugyan a mai kor elektronikai vívmányaival, viszont komoly szakmai tevékenységet igyekszünk folytatni politikamentesen. Annak pedig örülünk, ha ezt mások, így az önkormányzat is elismeri, akár anyagi támogatással, akár azzal, hogy bekerülhetünk a városi rendezvénynaptárba.

Szöveg és képek: Cserveni Gábor

További fotók a képgalériában, amelyet a lenti képre kattintva nyithat meg.